KÉRLEK SZÉPEN, HOGY NYOMTASD KI VAGY OLVASD FEL NYUGDÍJAS SZÜLEIDNEK!
Szerintem meg van bolondulva a politikai „elit” mert nem jött be a privatizáció utáni gazdasági felemelkedés és az általános jólét, így nem tud mit ígérni! Mivel nincs mihez nyúlniuk (EU követelmény) az elvárások teljesítésére a költségvetés kiadásának nagyobb tételeinek (pld. a nyugdíjak) nyírbálásába akarnak fogni (2008 októberétől 2009 február végéig ez a média fő témája).
Gondolkodó ember az erkölcs alapján (Tízparancsolat 8.pont – „Ne lopj!”) veszi ezt mérlegelésre és ha becsületes (márpedig 3 millió nyugdíjas becsületes) akkor csak a visszatekintés alapján biztos hibák akaróinak számonkérésével párhuzamos megoldást tud elfogadni.
Azt, hogy mit fogadna el az átlagpolgár internetes szavazás útján szeretném kideríteni az alábbi vitaindítóra alapozva:
1.
Most közel 20 év múlva (a pénzügyi válságtól függetlenül!) kiderült, hogy tévedés volt, mert 15 év múlva (2006-ban) se lett az átlag életszínvonal jobb az 1990-eshez viszonyítva, és azóta csak romlik. Nincs rá magyarázat!
2. A sikertelenség okát a „zseniknek” tartott elemzők (közgazdászok) nem tárták fel a milliókért elkészített dolgozataikba. – A lényeget kikerülték! – Ezért néhány sorban leírva körvonalazom egy gazdasági és két szociális kérdés szűkszavú kifejtésével amelyek az átlagtól nagyobb mértékű hatással bírnak:
2.a) A menedzser törvény hiánya miatt (mint gazdasági kérdés) a vállalkozók között nem lett különbség téve a becsülettel szerzett (leadózott jövedelemből piaci körülmények között vett termelő vagyonnal rendelkező) tőketulajdonosok és a tőkepiac nélküli helyzetet kihasználó „jókor jó helyen” lévő ügyeskedő tőketulajdonosok között (a könnyen szerzett vagyon felélése könnyebb mint versenyképes üzemelése).
Az előbbi igazságtalan helyzetet tartósítja a menedzser törvény hiánya, mert azok a vállalkozók akik cégeket visznek csődbe nincsenek kitiltva a „pályáról” és így a végtelenségig játszhatják a „főnököt” mint KFT vezetők újabb és újabb céglétesítéssel a magánvagyonuk megtartása mellett (a körbetartozás fő oka is ez).
2.b) A hasznot termelő kényszerfoglalkoztatás hiánya (mint egy szociális kérdés) mint a munkanélküliség fő oka.
Mi ez? Nem más mint olyan hasznos munkák állami megszervezése amit kis anyagfelhasználással főleg fizikai erőkifejtéssel lehet végezni és hasznos (vagy hasznos lesz): például csatornázás, útalap készítés, bányászat, stb.
De ezek megszervezése térbeli előkészítést, szigorú normarendszert feltételez és nem fér össze a segélyfolyósítás elvével. ’Aki nem beteg és nem nyugdíjas, az dolgozzon!’ elvet ki kell egészíteni azzal, hogy ’hol’. Jelenleg a kényszerfoglalkoztatás útján jövedelemhez jutók létszámigénye meghaladja a félmillió főt.
2.c) A nyugdíjak reálértékének megtartása -mint másik szociális kérdés- nemcsak a kereskedelmi forgalom miatt és nemcsak az éhenhalás elkerülésének okán szükséges, hanem a „Ne lopj!” – parancsolat erkölcsi kényszere miatt is. A nyugdíjasokat (akik 1990 előtt is dolgoztak) meglopták a privatizációval mert az általuk előállított tőkéből nem kaptak, pedig 1990 előtt a jövedelmük jelentős részét képezte a tőkeosztalék (pld. lakásvásárlás támogatása, üdültetés, kommunális létesítmények ingyenes használata, stb.) mint jövedelem és a nyugdíjak számításának alapja csak a bérjövedelembe korlátozódik. A fenti „meglopott” nyugdíjak reálértéke is csökkent a 13. havi nyugdíjjal együtti mérlegelésnél így a mostani csökkentési szándék újabb lopást jelentene.
Ha nem akarnak a törvényhozók az újabb lopást végrehajtóiként tetszelegni, akkor megtalálják a nyugdíjak reálértékének megtartási módját és magyarázatát. Én például a 3.a pontban vázolom, hogy hogyan legyen ez.
3.a) A privatizációkor piaci értéken aluli áron állami vagyonhoz jutott tőketulajdonos (RT, KFT) törzstőkéinek egy jövedéki adóval sújtása a következő néhány évre (3-5 évre, amíg a válság tart) és ezen adóbevételt a 13. havi nyugdíjra fordítani. (Vagyis nem minden vagyont adóztatni, a becsületesen szerzettet nem). Ezen új adóhoz a cégbíróságnak kellene megcsinálni az adóalanyi kimutatást a vállalatalapítás okmányai alapján. Természetesen ezen vagyonadó időleges bevezetése tőkekivonást jelent és nem lehet több mint évente 2-3 %-a az érintett tőkének.
3.b) A 13. havi nyugdíj helyett visszaállamosított, visszaállamosítandó szolgáltatási objektumok kedvezményes (2005-2007 év átlagának 90 %-nyi) díjért való termékeladását biztosítani a jövőben (pld. elektromos áram, gáz, víz és csatornadíj, alapvető élelmiszerek, stb). a nyugdíjasok részére. Ez a megoldás ugyan újraállamosítást jelentene de nem a tolvaj bankosok csődjének elkerülésére, hanem a becsület asztalára.
4.a) A fentiekben vázoltak nem hatnak a piacgazdaságra, nincsenek összefüggésben a piaci versennyel így a majmokként viselkedő közgazdászok elméleteit nem zavarják, csak Magyarországon jelentősek.
egy nyugdíjas
Egyre több a robbanás szélén lévő társadalmi feszültség, ebből EGY a 3 millió nyugdíjas megélhetése. Kérem szavazzon, hogy ez ne robbanjon fel!
