Nyílt levél a nyugdíjasokhoz

Visszatekintés a gazdasági sikertelenség szemszögéből a politikára - tőmondatokban:

1.) A Németh-kormány előkészítette a demokratikus (pártokra alapozott parlamenti demokrácia elveit alapul vévő) átalakulást fenntartások nélkül.

2.) Antall József és kormánya dilettáns módon a gazdasági következményekkel nem számolva „minden korábbi szerződést felmondott” azzal a jelszóval, hogy a privatizáció majd megoldja a kérdést és fellendülést hoz.

3.) A baloldal juttatta hatalomra a Horn-kormányt, akik ennek ellenére folytatták a korábbiakban kialakított privatizációt ahol a tőkepiac nélküli helyzetbe a két nemzedék által felhalmozott vagyon értékének töredékéért cserélt gazdát. A privatizáció mindenhatósága nem lett megkérdőjelezve. Így a mai közgazdasági új elmélet ki lett játszva, - vagyis a stratégiailag fontos ágazatok korábbi nemzeti előnyt biztosító működése nem lett figyelembe véve és védve! Így a stratégiai előnyt elnyelte a privatizáció…

4.) Az Orbán-kormány fékezte ugyan a téves privatizációt azzal, hogy a„minél előbb mindent adjunk el”-t lassította, de gazdaságpolitikai változást nem vezetett be. Az új választás előtt egy hibás statisztikát adott közre ami szerint „dübörög” a gazdaság, pedig csak a 40 %-os 1990-es visszaesés felét hozta vissza a dübörgés.

5.) A Medgyessy-kormány –mint újra baloldali kormány- az előbbi hibás statisztikára alapozva elkezdett osztogatni. Nem érzékelte azt a tévedést, hogy a gazdaság nem dübörög! A gazdaság elvárt teljesítmény elmaradásának a fő oka az volt, hogy a menedzserekkel a folyamat nem számolt így a privatizációban gazdát cserélt vagyon nagyobb része „tolvajok” kezére került. Aki jókor volt jó helyen (vagyis lopott) és a privatizációban érdem nélkül gazdagodott az még nem jelenti azt, hogy a piacgazdaság viszonyai között is eredményes termelést tud folytatni.

6.) Az újabb baloldali hatalmat hozó választás után nem tárták fel a korábbi tévedést, sőt a személycserék (Gyurcsány) olyan emberek kezére játszotta a hatalmat akik a valódi gazdasági életben nem szerepeltek csak a tolvajokat segítő privatizációban tüntették ki magukat.

7.) Most, hogy megkezdett ketyegni a szociális bomba (2009.január 1.) -amire a Világ pénzügyi válsága csak ráadás és nem alap ok,- a becsületes gondolkodókat szeretném egy táborba gyűjteni azzal a céllal, hogy Magyarországon (Kárpát-medencében) semmi se robbanjon fel.

Előzzük meg a robbanást, de hogyan?

Mik is ezek a célok -tőmondatokban- amik a lényeget jelentik:

Szétválasztani a spekulációt az érdemtől – felfogásilag, emberileg és törvényileg. Az igazság győzelmét érvényre juttatni a közgondolkodásban, az élet minden területén; ezek elemei: tisztázni mi jár a tőkésnek, mi jár a munkásnak; ki lehet jogász, munkanélküli; mi az állam dolga, stb.

A) A deviza és működő tőke feletti rendelkezés jogával a tolvajszándékú tőkét taszítani a becsületest segíteni. Van elég tőke Magyarországon (és környezetünkben) de nagyobbik fele spekulatív utón a privatizációval becstelen embereké jelenleg. A jövőben meg kell a lopott tőkét szorítani külön adókkal (évi 1-2 %) úgy, hogy – vagy kifizetik a különadót még tőkeveszteség esetén is- vagy eladják azt. Ha eladják, akkor azt csak a korábbi privatizációs áron tehetik meg és a vételre a becsületes embereknek kellene lehetőséget biztosítani (következés). A kisemberek tőketársulási lehetősége egy menedzser törvénnyel és egy kamatmentes tőkehitellel megteremthető még ebben a szorult világgazdasági helyzetben is (Hiszen az egy folyamat, ami a nemzeti vagyon becsületes emberekhez kerülését 10-15 év alatt valósítaná meg és ha figyelembe vesszük a lopott vagyon arányát /ami kb. 50 %/ akkor évi 5 %-nyi tőkemozgásról lenne csak szó.).

B) A stratégiai ágazatokat feltárni, visszaállamosítani és a helyzeti előnyt realizálni, pld. energia/élelmiszer karterüzlet a világpiaci árnál 15-20 %-nyi árelőnyt biztosít. A realizált árelőny felét a lakosság ezirányú fejlesztésére lehetne fordítani.

C) A jelenlegi állami szolgáltatások (önkormányzat, egészségügy, oktatás, tömegközlekedés, stb.) területén menedzserek irányításával értékalapú rendszert kialakítani és azt állampolgáronként elszámolva működtetni.

D) Egy visszamenőleges hatályú menedzser törvényt hozni és a bíróságokat (esetleg új bírósági szervezet) kényszeríteni a becsületes vállalkozások és vezetőik valamint a becstelenek szétválasztására. (Az A pontban vázolt különadó útján a jelenlegi pénzügyi válságot a külső hitelezők felé kezelni).

E) Az EU-s pénzekből főleg hasznos kényszerfoglalkoztatást megvalósítani és így a munkanélküli segélyt megszüntetni. A kényszerfoglalkoztatásnál elsősorban a fizikai (kis anyagfelhasználású) munkát előnyben részesíteni!

A progresszív adózás elvének érvényt kell szerezni az új (pénzügyi válság miatti) helyzetben mint becsületesek elvi kormányprogramja.

A) Társadalmi indokai:

-         Tisztázni kell, hogy ki a szegény és ki a törvényesen lett jómódú (a privatizáció nyertesei nem törvényesen jómódúak).

-         Ha az egyéni vállalkozásra alapozott gazdaság magyarországi  módja nem fejlődik (nincs több munkahely, nincs több adó) akkor nem ez a jövő megoldásának záloga!

-         A társadalmi béke ha felborul, akkor „minden felborul”; vagyis a „szegényekre hárító politikai szisztéma” már kimerült Magyarországon 2002-ben. Ezért nyert az MSZP, az „ígéretek” pártja. De téves volt a jobblét ígéretének az alapja (ami csak az egyéni vállalkozás előnyére alapozott és kizárta a csoportot) mert a gazdasági versenyben az ország lemaradt (így nem lett több az eladott árú, nem lett több a befizetett adó; vagyis a GDP-re alapozott adózás csődöt mondott!).

-         A csőd oka nem az Amerikából kiinduló pénzügyi válság 2008 második félévi megjelenése, hanem a tartós sikertelenség a piacokon (a GDP várt növekedésének az elmaradása).

-         A fentiek oka a „jó időben jó helyen lévők” vagyon juttatásának (privatizáció) számonkérésének az elmaradása és a menedzsertörvény hiánya (aki ért a versenyképes termelés megszervezéséhez, az kezelje a „nagy” vagyont s ne a kétes erkölcsű ügyeskedő!). A sorozatos csődöket jelentő vállalkozások (Rt., Kft.) vezetői, mint új főnökök újabb és újabb vállalatokban csinálják a veszteséget és a magánvagyonuk nem sérül. Hol itt az igazság? Hol itt a törvény? A körbetartozások fő okai feltáratlanok!

-         A fenti alapigazságok néhány szavas felvetésével a megoldási javaslatom érvanyagát kívánom alátámasztani a részletek kifejtése nélkül. A megoldás főbb elemei:

1. Az adójövedelmeit az állam hajtsa be a „vállalkozóknak” nevezetteken igazságosan mégpedig úgy, hogy a becsületesen szerzett vállalkozói vagyon a jelenlegi adóterhekkel adózzon (béradók, osztalékadók) de a privatizációkba juttatott vagyon egy tőkealapú /évi 2-3 %-os/ különadóval sújtandó mert téves volt a tőkepiac nélküli privatizáció.

2. Ha az adóbevételek az 1. pont bevezetése után se adnak megfelelő fedezetet a kiadásokra, akkor azok csökkentésének a sorrendje: segélyek, pótlékok, államapparátus bére, önkormányzatok, stb. stb. és csak utána legvégül a nyugdíjak (!) /ez a sorrend/. Mert a nyugdíjak fedezetét a nyugdíjasok a privatizált állami vagyon felhalmozása során már megteremtették. „Öngondoskodtak magukról”. Tehát téves az a hazug közgazdászi állítás, hogy a nyugdíjasokat a fiatalok tartják el!

Mivel 3 millió nyugdíjas van (és ez a többség) ha a társadalmi békét az új kormány meg akarja tartani, akkor a fenti adózási elvet programjára kell, hogy tűzze!

A gazdaságélénkítés egy másik kérdés; ha valakit érdekel azt is kifejtem – ha kérdezi!

B) A gazdasági és társadalmi indokok összefüggései:

A gazdasági összefüggés alapja a vállalkozás (kis és közép) támogatása és a NAGY vállalat, mint meghatározó erő - összefüggése. A nagyvállalat (300 fő foglalkoztatott felett) menedzserekkel irányított önálló „marketinggel” rendelkező világpiacra termelő Rt., Kft. aminek kis- és közép vállalatok a beszállítói /vagyis a világpiac fő szereplői/. A nagyvállalatot „menedzser” (menedzserek) irányítja. Ha valaki „jó időben jó helyen” volt és így nagy vagyont harácsolt a magyarországi privatizációkor az még nem biztos, hogy „jó” menedzser – és az a „fő” gazdasági sikertelenség oka. Ugyanis összemosódik a sikeres menedzserek teljesítménye a csődbüntettet elkövető szélhámosokkal, és így zavarossá vált a gazdasági siker. Az előbbiekben nagy szerep jut a bankoknak és a bíróságoknak.

A bővebb kifejtést azoknak megküldöm akiket érdekel és kérdezik!

Mert a lopott vagyonhoz jutó tőketulajdonosok (privatizáció útján) csak a lopáshoz értenek – és esetleg a vagyon feléléséhez -  de a versenyképes működés megszervezéséhez már nem!

C) A szociális helyzet:

A szociális helyzetet csak kényszerfoglalkoztatás megszervezésével lehet kezelni. 2009-ben ezen munkaképes állástalan lakosság létszáma meghaladja a fél millió főt. A kényszerfoglalkoztatás megszervezése nagy feladat mert az „állam”-nak kell biztosítani a kis anyagfelhasználású munkákat szigorú normabetartással (pld. árokásás, útalapkészítés, bányászat, tereprendezés, stb.). Hiszen csak így biztosítható az a cél, hogy a munkaerőpiacon próbálkozzon az egyén munkát találni a kényszerfoglalkoztatás helyett - ha segély nincs!

KÉRLEK SZÉPEN, HOGY NYOMTASD KI VAGY OLVASD FEL NYUGDÍJAS SZÜLEIDNEK!

Szerintem meg van bolondulva a politikai „elit” mert nem jött be a privatizáció utáni gazdasági felemelkedés és az általános jólét, így nem tud mit ígérni! Mivel nincs mihez nyúlniuk (EU követelmény) az elvárások teljesítésére a költségvetés kiadásának nagyobb tételeinek (pld. a nyugdíjak) nyírbálásába akarnak fogni (2008 októberétől 2009 február végéig ez a média fő témája).

Gondolkodó ember az erkölcs alapján (Tízparancsolat 8.pont – „Ne lopj!”) veszi ezt mérlegelésre és ha becsületes (márpedig 3 millió nyugdíjas becsületes) akkor csak a visszatekintés alapján biztos hibák akaróinak számonkérésével párhuzamos megoldást tud elfogadni.

Azt, hogy mit fogadna el az átlagpolgár internetes szavazás útján szeretném kideríteni az alábbi vitaindítóra alapozva:

1. A jobb élet ígérete szellemében csinálták (nem többségi szavazattal) a gazdasági rendszerváltást 15-20 évvel ezelőtt arra alapozva, hogy az egyéni kezdeményezés és vállalkozás hatékonyabb a korábbinál!

Most közel 20 év múlva (a pénzügyi válságtól függetlenül!) kiderült, hogy tévedés volt, mert 15 év múlva (2006-ban) se lett az átlag életszínvonal jobb az 1990-eshez viszonyítva, és azóta csak romlik. Nincs rá magyarázat!

2. A sikertelenség okát a „zseniknek” tartott elemzők (közgazdászok) nem tárták fel a milliókért elkészített dolgozataikba. – A lényeget kikerülték! – Ezért néhány sorban leírva körvonalazom egy gazdasági és két szociális kérdés szűkszavú kifejtésével amelyek az átlagtól nagyobb mértékű hatással bírnak:

2.a) A menedzser törvény hiánya miatt (mint gazdasági kérdés) a vállalkozók között nem lett különbség téve a becsülettel szerzett (leadózott jövedelemből piaci körülmények között vett termelő vagyonnal rendelkező) tőketulajdonosok és a tőkepiac nélküli helyzetet kihasználó „jókor jó helyen” lévő ügyeskedő tőketulajdonosok között (a könnyen szerzett vagyon felélése könnyebb mint versenyképes üzemelése).

Az előbbi igazságtalan helyzetet tartósítja a menedzser törvény hiánya, mert azok a vállalkozók akik cégeket visznek csődbe nincsenek kitiltva a „pályáról” és így a végtelenségig játszhatják a „főnököt” mint KFT vezetők újabb és újabb céglétesítéssel a magánvagyonuk megtartása mellett (a körbetartozás fő oka is ez).

2.b) A hasznot termelő kényszerfoglalkoztatás hiánya (mint egy szociális kérdés) mint a munkanélküliség fő oka.

Mi ez? Nem más mint olyan hasznos munkák állami megszervezése amit kis anyagfelhasználással főleg fizikai erőkifejtéssel lehet végezni és hasznos (vagy hasznos lesz): például csatornázás, útalap készítés, bányászat, stb.

De ezek megszervezése térbeli előkészítést, szigorú normarendszert feltételez és nem fér össze a segélyfolyósítás elvével. ’Aki nem beteg és nem nyugdíjas, az dolgozzon!’ elvet ki kell egészíteni azzal, hogy ’hol’. Jelenleg a kényszerfoglalkoztatás útján jövedelemhez jutók létszámigénye meghaladja a félmillió főt.

2.c) A nyugdíjak reálértékének megtartása -mint másik szociális kérdés- nemcsak a kereskedelmi forgalom miatt és nemcsak az éhenhalás elkerülésének okán szükséges, hanem a „Ne lopj!” – parancsolat erkölcsi kényszere miatt is. A nyugdíjasokat (akik 1990 előtt is dolgoztak) meglopták a privatizációval mert az általuk előállított tőkéből nem kaptak, pedig 1990 előtt a jövedelmük jelentős részét képezte a tőkeosztalék (pld. lakásvásárlás támogatása, üdültetés, kommunális létesítmények ingyenes használata, stb.) mint jövedelem és a nyugdíjak számításának alapja csak a bérjövedelembe korlátozódik. A fenti „meglopott” nyugdíjak reálértéke is csökkent a 13. havi nyugdíjjal együtti mérlegelésnél így a mostani csökkentési szándék újabb lopást jelentene.

Ha nem akarnak a törvényhozók az újabb lopást végrehajtóiként tetszelegni, akkor megtalálják a nyugdíjak reálértékének megtartási módját és magyarázatát. Én például a 3.a pontban vázolom, hogy hogyan legyen ez.

3.a) A privatizációkor piaci értéken aluli áron állami vagyonhoz jutott tőketulajdonos (RT, KFT) törzstőkéinek egy jövedéki adóval sújtása a következő néhány évre (3-5 évre, amíg a válság tart) és ezen  adóbevételt a 13. havi nyugdíjra fordítani. (Vagyis nem minden vagyont adóztatni, a becsületesen szerzettet nem). Ezen új adóhoz a cégbíróságnak kellene megcsinálni az adóalanyi kimutatást a vállalatalapítás okmányai alapján. Természetesen ezen vagyonadó időleges bevezetése tőkekivonást jelent és nem lehet több mint évente 2-3 %-a az érintett tőkének.

3.b) A 13. havi nyugdíj helyett visszaállamosított, visszaállamosítandó szolgáltatási objektumok kedvezményes (2005-2007 év átlagának 90 %-nyi) díjért való termékeladását biztosítani a jövőben (pld. elektromos áram, gáz, víz és csatornadíj, alapvető élelmiszerek, stb). a nyugdíjasok részére. Ez a megoldás ugyan újraállamosítást jelentene de nem a tolvaj bankosok csődjének elkerülésére, hanem a becsület asztalára.

4.a) A fentiekben vázoltak nem hatnak a piacgazdaságra, nincsenek összefüggésben a piaci versennyel így a majmokként viselkedő közgazdászok elméleteit nem zavarják, csak Magyarországon jelentősek.

egy nyugdíjas

Egyre több a robbanás szélén lévő társadalmi feszültség, ebből EGY a 3 millió nyugdíjas megélhetése. Kérem szavazzon, hogy ez ne robbanjon fel!